Ebben a menüpontban a szerződésekkel kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakkal, a szerződéskötés- és megszűnés körülményeivel, a biztosítási esemény bekövetkezésekor folyamatokról kap részletesebb tájékoztatást. A tájékoztatás nem helyettesíti a Biztosítók Általános Szerződési Feltételeit, az egyes biztosítási konstrukciók különös szerződési feltételeit.
Elemi életbiztosítások fajtái: haláleseti- és elérési biztosítás, vegyes biztosítás
Haláleseti biztosítás: a biztosítási esemény a biztosított halálának a bekövetkezése a biztosítás tartama alatt. A biztosítási esemény bekövetkeztekor kifizetett biztosítási összeg fedezetet nyújt a kieső jövedelmek pótlására, a túlélőknek anyagi védelmet nyújt. Amennyiben a biztosított életben van a biztosítási időszak végén, úgy a szerződés kifizetés nélkül megszűnik.
Elérési biztosítás: a biztosítási esemény a halál be nem következése, a biztosítási időszak végén a biztosított életben van. A biztosítási időszak végén kerül kifizetésre a biztosítási összeg. Gyakori, hogy a biztosítási időszak egy meghatározott cél eléréséhez kötődik (pl. nyugdíjba menetelkori plusz anyagi fedezet elérése).
Amennyiben a biztosított a biztosítás tartamán belül elhalálozik, úgy a szerződés kifizetés nélkül megszűnik.
Vegyes biztosítás:A haláleseti és az elérési biztosítások kombinációja, tehát ez a biztosítási forma mindenképpen fizet. Amennyiben a biztosítási időszak végén életben van, akkor az időszak végén, vagy pedig a haláleset bekövetkezése esetén.
Kárbiztosítás
A keletkezett kárérték egyértelműen meghatározható. A kártérítés összege a bekövetkezett kár tényleges nagyságától függ.
Pl.: gépjárművek CASCO biztosítása
Alap- és kiegészítő bizotsítások
Alapbiztosítás: olyan biztosítási forma, amely önállóan is köthető, de egyéb kiegészítő biztosítás(ok) is mellé köthetők. Az alap biztosítás megszűnése esetén a kiegészítő biztosítások is megszűnnek.
Kiegészítő biztosítások: Alapbiztosítás mellé köthető (akár több fajta is), főként a nyújtott szolgáltatások körének bővítése céljából. Az ügyfél tetszőlegesen válogathatja össze az alapbiztosításhoz köthető kiegészítő biztosítások közül a számára relevánsakat.Ilyenek pl. balesetei, betegségi, rokkantsági, jövedelempótló.biztosítások. Önállóan is szolgáltat, azaz a biztosítási esemény bekövetkeztével az alapbiztosítás nem szűnik meg. Ugyanakkor az alapbiztosítás megszűnte egyben a kiegészítő biztosítás megszűntét is jelenti. Díja az alapbiztosítással együtt fizetendő.
Biztosítási hónap- és évforduló
Biztosítási évforduló: a kockázatviselés kezdetével azonos naptári nap, minden évben.
Biztosítási hónapforduló: a kockázatviselés kezdetével azonos nap minden hónapban.
forrás: NN Biztosító
Biztosítási időszak
A biztosítás tartama az az időszak, ameddig a biztosító kockázatátvállalása a szerződés szerint tart. A kockázatviselés kezdetétől a tartam végéig.
A tartam lehet határozott idejű, vagy akár élethosszig tartó is.
Biztosítási díj, díjtétel, díjtartalék és biztosítási összeg és díjleszállítás
Biztosítási díj: Az ügyfél által a biztosító kockázat átvállalásának, szolgáltatásnyújtásának ellentételezésére fizetett összeg. A kezdeti biztosítási díj az ajánlattétel során meghatározott biztosítási díj. A biztosítási díj a biztosítási összeg, a szolgáltatások változása miatt változhat (aktuális biztosítási díj). Biztosítási díj alatt az alap- és a kiegészítő biztosítások együttes értékét kell tekinteni.
Díjtétel: A vállalt kockázathoz tartozó egységnyi biztosítási összeghez tartozó (1000 Ft-ra vonatkozó), a belépési kor és a biztosítás/díjfizetés tartam függvényében meghatározott díj.
Díjtartalék: A fizetett biztosítási díj egy része az éven belüli kifizetésekre nyújt fedezetet, a nagyobb része pedig a jövőbeni kifizetésekre nyújt fedezetet. Az ügyfél által befizetett díjtartalékot a biztosító befekteti (törvény által meghatározott alacsony kockázatú eszközökbe). Az elért hozam technikai kamatot meghaladó részét a biztosító az ügyfél részére visszatéríti (pl. emelve a biztosítási összeget), a technikai kamatnak megfelelő összeg a díjtartalékot növeli. A befektetés kockázata a biztosítóé, minimum a technikai kamattal egyező mértékben emelni kell a díjtartalékot évente.
(forrás NN biztosító)
Díjmentes leszállítás: visszavásárlási értékkel rendelkező szerződések esetén, ha az ügyfél díjelmaradásban van (ld. Díjfizetés fül, rendszeres díjfizetés) úgy a biztosító élhet a díjleszállítás lehetőségével. Ekkor a biztosító a biztosítási összeget csökkenti olyan összegre, amely megfelel a díjmentesítés időpontjában annak a biztosítás díjtartaléknak, mintha a szerződés egyszeri díjas szerződés lenne. Díjmentes leszállítás esetén a szerződés esetleges kiegészítő biztosításai megszűnnek.
Díjfizetési időpontok
Egyszeri díjas: a díj a tartam elején, egyszer esedékes.
Rendszeres díjas: a díj a tartam alatt meghatározott időközönként esedékes (havi, negyedéves, féléves, éves)
A rendszeres díjfizetés tartama nem feltétlen kell azonos hosszúnak lennie a biztosítás tartamával. Korlátozott díjfizetési tartam esetén a díjfizetés rövidebb időszak is lehet (pl. 20 éves biztosítási időszak, 10 éves díjfizetési időszakkal: ebben az esetben a második 10 év során úgy biztosított az ügyfél, hogy nem kerül sor díjfizetésre)
Összegbiztosítás, biztosítási összeg, aktuális biztosítási összeg
A kár pénzben nem fejezhető ki pontosan, így a biztosítási esemény bekövetkezésekor a kedvezményezett a szerződéskötéskor előre rögzített összegű kártérítésre jogosult.
Biztosítási összeg: a biztosítási esemény bekövetkeztekor kifizetésre kerülő összeg. Az ajánlattétel során meghatározott biztosítási összeg felső határa (kezdeti biztosítási összeg) az ügyfél által is emelhető a tartam alatt, illetve az visszatérítések és automatikus indexálás során is változhat meghatározott időszakonként (aktuális biztosítási összeg).
Aktuális biztosítási összeg: A szerződéskötéskor meghatározott biztosítási összeg a tartam alatt növekedhet a szerződő által kezdeményezett emelés következtében, a többlethozam visszatérítése okán, vagy a biztosító által kezdeményezett (biztosítási évfordulóra vonatkozó) díjnövelési lehetőséggel. Utóbbi esetben a szerződőnek el kell fogadnia a biztosító által kezdeményezett indexálást. A rendszeres indexálás biztosítja, hogy az eredetileg választott biztosítási összeg reálértéken megőrizze az eredetileg választott biztosítási védelmet.
Ügyfélként Önnek előre, a szerződéskötéskor kell meghatároznia a biztosítási összeget, figyelembe véve az igényeit, körülményeit.
Tipikus összegbiztosítások: például a haláleseti biztosítás, tartós betegség kockázatát ellensúlyozó biztosítás.
Kötvénykölcsön
A visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződések esetén a Szerződő a visszavásárlási érték terhére a Biztosított hozzájárulásával kötvénykölcsön folyósítását kérheti, amennyiben a szerződés nem díjmentesen leszállított, nincs díjhátralékban vagy automatikus díjkölcsönben, illetve a Szerződőnek nincs kötvénykölcsön vagy kölcsönkamat tartozása.
A kötvénykölcsön összege nem haladhatja meg az életbiztosítás visszavásárlási összegének a Biztosító által – a kölcsön igénylésének időpontjában – meghatározott mértékét.
Kötvénykölcsön igénylése esetén a Szerződő a meglévő visszavásárlási értékkel bíró szerződése terhére jut kölcsönhöz. A kölcsön nyújtása ügyleti kamattal történik. A szerződés megszűnése esetén a biztosító a kötvénykölcsön fennálló összegét -kamataival együtt- egy összegben követelheti.
Visszavásárlási érték
Szerződőnek a visszavásárlási összeg kifizetésével járó szerződés megszüntetése iránti igénye során különös körültekintéssel kell eljárnia, a visszavásárlásra irányuló jognyilatkozata során vegye figyelembe a visszavásárlás lehetséges negatív következményeit, ideértve, de nem kizárólagosan a Biztosító kockázatviselésének megszűnését, a visszavásárlási összeg befizetett díjakhoz viszonyított nagyságát, befektetési egységekhez kötött biztosítás esetében a befektetési kockázat realizálását.
A Biztosító évente egyszer írásban tájékoztatást küld a Szerződőnek a különös feltételek szerint visszavásárolható életbiztosítási szerződések visszavásárlási értékéről.
Biztosítási esemény és biztosítási érdek
A biztosítási szerződéskötés célja a Biztosítottnál jelentkező valamely jövőbeli kockázat, veszély Biztosító részére történő áthárítása (ilyen lehet például: vagyoni kockázat személyes kockázat, felelősségi kockázat). Azon eseményeket, amelyek vonatkozásában a Biztosító kockázatviselése fennáll, biztosítási eseménynek nevezzük. A fedezetben lévő biztosítási események leírását a biztosítási kötvény tartalmazza, a részletes leírása az Általános Szerződési Feltételekben, a szerződéshez tartozó különös feltételekben és záradékokban találhatóak. A Biztosító egyes események alóli mentesülését a kizárások határozzák meg (területi hatály). A kizárások lehetnek általánosak és csak az adott szerződésre vonatkozóak is.
A kockázat áthárítása a Biztosított biztosítási érdeke. A szerződéskötés feltétele, hogy a Szerződő fél biztosítási érdeke fennálljon.
Amennyiben a biztosítási érdek megszűnik, úgy az a szerződés megszűnését vonja maga után.
Többlethozam visszatérítés
A befizetett díjak egy részéből a Biztosító díjtartalékot képez., melyt a Biztosító a biztosítási törvényben előírtakat figyelembe véve befektet. A befektetés technikai kamatot ( ld. AÉSZ 6/f pont) meghaladó részét a Biztosító többlethozamként tartja nyilván. A tényleges hozam 2,5%-ot meghaladó részének legalább a 90%-át a Biztosító a biztosítási összeg emelése formájában visszajuttatja Többlethozam visszatérítés). A biztosítási összeg emelése során a biztosító a Biztosított aktuális korához tartozó egyszeri díjas díjtételt veszi figyelembe.
Graanciatartam
Biztosítási tartamon belül az az időszak, melyre a biztosító a díjtétel változatlanságát és így a biztosítási összeg minimális nagyságát garantálja. A biztosítás tartama alatt így több garancia tartam időszak is lehet, de legfeljebb a biztosítási tartam végéig tarthat. Hosszát a Szerződő határozza meg a szerződéskötéskor.
Befektetési díjrész
A szerződő számláján elhelyezett, tőkegyűjtést szolgáló díjrész.
Teljes Költség Mutató TKM
Célja a fogyasztói döntés támogatása a megtakarítási típusú életbiztosítások vásárlásakor a költségekről történő tájékoztatással. Azt mutatja, hogy mekkora hozamot kell elérni a szerződésen ahhoz, hogy az ügyfél visszakapja az eredeti előírás szerint befizetett díjakat (szerződésszerű teljesítés esetén).
Ezt egy típuspélda segítségével teszi, hogy az egyes biztosítók ajánlatai összevethetőek legyenek. Ebből következően egy adott szerződés tényleges költsége értéke akár jelentősen is eltérhet a típuspélda figyelembe vételével számított TKM értéktől.
Kiemelt információkat tartalmazó dokumentum (KID)
Célja a befektetési terméket vásárolni szándékozó ügyfelek tájékoztatása, döntéshozatalának segítése a szerződéskötés előtt, a termék jellegének, kockázatainak, költségeinek és az azzal elérhető lehetséges nyereség, vagy veszteség megértésében, valamint a termék más termékekkel való összehasonlításában. Struktúrája szabályozott, ami lehetővé teszi az egyes termékek összehasonlíthatóságát. Nem az adott szerződést mutatja be, hanem egy példán keresztül teszi összehasonlíthatóvá a termékeket.
Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén a termékeken kívül a hozzá kötődő eszközalapot is be kell mutatni. Az egyes eszközalapokhoz tartozó konkrét értékeket a specifikus KID-ben mutatja be a biztosító.
Céldátum eszközalap
A céldátum eszközalap adott időpontra optimalizálja a befektetés értékét – fokozatosan csökkentve a kockázati szintet a céldátumhoz közeledve. Ez a fajta bekfetetési mód az ellen véd, hogy egy kockázatosabb befektetés az utolsó években vigye el az elmúlt hosszú időszak során felhalmozott pénz nagy részét. A céldátum eszközalapok esetében a céldátum időpontjáig negyedévente változnak az induláskor kialakított befektetési arányok: a kockázatosabb (és nagyobb várható hozamú) részvényekről folyamatosan átrendeződik a portfolió összetétele a kevésbé kockázatos (de alacsonyabb hozamot produkáló) kötvények és a pénzpiaci eszközök irányába. Így a céldátumhoz közeledve az eszközalap árfolyam ingadozása minimális, a rövid ideig tartó nagyobb mértékű árfolyam ingadozásoktól mentes.
Szerződés résztvevői: szerződő, biztosított, kedvezményezett
Szerződő: az a fél, aki a szerződést a biztosítóval megköti és aki a biztosító kockázatátvállalása fejében díjfizetésre kötelezett. A szerződő lehet természetes és jogi személy is.
Biztosított: az a természete személy, akire a szerződésben meghatározott biztosítási eseményre a szerződő felek a biztosítást megkötik.
Kedvezményezett: aki a biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító szolgáltatására jogosult. Kedvezményezett lehet maga a biztosított is (egyes esetekben nem is lehet más), több kedvezményezett is megjelölhető egy szerződésben akár kiskorú is és jogi személy is. Külön kedvezményezett megjelölése nélkül a biztosított a kedvezményezett (vagy az örököse).
A kedvezményezett halála esetén új kedvezményezettet kell kijelölni. Ha ez elmarad, akkor a biztosított válik kedvezményezetté (vagy a biztosított halála esetén az örököse).
Szerződés megkötése, módosítása, kockázatvállalás kezdete
Szerződés megkötése:
A biztosítási szerződés megkötéséhez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.Kiskorú biztosított esetén a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges. A biztosított írásbeli hozzájárulását bármikor visszavonhatja, ebben az esetben a szerződés a biztosítási időszak végével megszűnik (kivéve, ha a biztosított a szerződésbe belép, lásd lentebb).
A szerződés megkötésére a szerződő által a biztosító felé tett biztosítása ajánlat megérkezését követően kerülhet sor. Tehát a szerződő által tett ajánlatot a biztosító a kockázatelbírálást követően fogadja el, utasítja el, vagy tesz javaslatot az ajánlat módosítására. A szerződő hozzájárulását adja az ajánlat elkészítésekor, hogy a biztosító jogosult ellenőrizni az ajánlatban szereplő adatokat, dokumentumokat. Szükség esetén a biztosító egészségügyi vizsgálatot írhat elő.
Abban az esetben, ha a biztosító az ajánlatot csak módosításokkal fogadja el, úgy erről írásban értesíti az ügyfelet a módosítás pontos meghatározásával. A módosítás okait a biztosító nem köteles indokolni. A módosítást az ügyfélnek írásban el kell fogadnia, ellenkező esetben az ajánlat a biztosító részéről elutasításra kerül.
A az eredeti-, vagy a módosított ajánlat elfogadását követően a szerződés kötvényesítésre kerül. Amennyiben az ajánlat elkészítésével egyidejűleg az ajánlatot a szerződő és biztosított nem írja alá az elkészültével egyidejűleg, úgy arra 24 óra áll rendelkezésükre. Ha ezen idő alatt az elfogadás elmarad, úgy az elkészített ajánlat biztosító által elutasításra kerül, a szerződés nem jön létre.
A szerződéskötéssel kapcsolatos egyes határidőket a biztosító ÁSZF-je tartalmazza (általában 15 nap, egészségügyi vizsgálat előírása esetén 60 nap)..
Kockázatvállalás kezdete:
A biztosító kockázatvállalása -amennyiben a szerződés utólag létrejön- általában az ajánlat elkészítését követő nap 00:00 percétől áll fenn. Egyes biztosítási esetekben eltérő időpontot is megadhat a biztosító. Vannak olyan biztosítási események, melyekre a biztosító az ajánlat ügyfél által elfogadását követő bizonyos ideig nem nyújt fedezetet, mert kizárt kockázatnak minősíti az adott időn belüli bekövetkezését.
A biztosítók ilyen irányú kikötése arra irányul, hogy olyan kockázatok kivédésére ne lehessen szerződést kötni, melyek bekövetkeztét a biztosított előre tudja, ezzel védve a teljes biztosítási közösséget. Például ilyen kockázatok bizonyos nem balesetből eredő egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások (pl. ha egy néhány hónap múlva szülő nő kórházi ellátásra köt szerződést). A kockázatvállalás pontos kezdetét mindig az adott biztosítási konstrukció szerződési feltételeinél kell az ügyfélnek megnéznie.
Szerződésbe való belépés:
- Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított kötötte, úgy a szerződésbe a biztosított egyoldalú jognyilatkozattal is bármikor beléphet. A belépéshez sem a szerződő, se a biztosító hozzájárulása nem szükséges.
- Ugyanígy a biztosított egyoldalú nyilatkozatával a szerződősbe beléphet amennyiben a szerződő fél meghal (természetes személy szerződő esetén), vagy jogutód nélkül megszűnik (jogi szerződő személy esetén).
- A szerződésbe a szerződés tartama alatt a biztosító és a szerződő fél hozzájárulásával harmadik személy is beléphet.
Kedvezményezett módosításának lehetősége:
- A szerződő és a biztosított írásbeli nyilatkozatukkal (a biztosítási esemény bekövetkeztéig) új kedvezményezettet jelölhetnek ki. A módosítás a nyilatkozat biztosítóhoz történő beérkezésével egyidejűleg lesz hatályos.
A nyilatkozatokat minden esetben írásban kell megtenni.
Közlési, adatváltozás bejelentési kötelezettség
Közlési kötelezettség: Szerződő és biztosított a szerződés megkötésekor és a szerződés tartama alatt -a szerződéssel kapcsolatos lényeges tényekről- köteles a biztosítót írásban tájékoztatni. A szerződéskötés mellett ilyen esemény lehet a biztosítási összeg növelése, szolgáltatások igénybevétele, kiegészítő biztosítások megkötése, vagy bővítése.
Változásbejelentési kötelezettség:
A szerződő és biztosított köteles a szerződés tartama alatt az alábbi adatokban történő változást:
- személyi adataiban történő változás
- cselekvőképességében történt változás
- tényleges tulajdonos személyében történt változás (a befizetett díj valódi tulajdonosának változása)
- az ajánlaton, illetve a szerződésben közölt lényeges körülmények megváltozását. Pl.: biztosított foglalkozásának a megváltozása, hivatásszerű sportolás, extrém sporttevékenység, ha a biztosított együttélő családtagként, vagy munkavégzés, tanulmányok folytatása céljából külföldre utazik.
Közlési és változásbejelentési kötelezettség megszegése esetén a biztosító a szolgáltatási kötelezettsége alól mentesül, kivéve ha a biztosított igazolni tudja, hogy a biztosítási esemény bekövetkeztére az elhallgatott, be nem jelentett körülmény nem volt hatással, vagy azt a biztosító ismerte.
Időbeli közlési kötelezettség pontos határideje az egyes biztosítók Általános Szerződési Feltételei határozzák meg (általában 5 munkanap).
Szerződés reaktiválása
A visszavásárlási értékkel nem rendelkező szerződések esetén (hagyományos életbiztosítások) a díjfizetés elmulasztása miatt megszűnt szerződések a megszűnés napjától számított 120 napon belül újra aktiválhatóak, ha a szerződő a teljes díjhátralékot megfizeti és írásban kéri a szerződés újra aktiválását. A biztosító kockázatvállalása a díjhátralék biztosítóhoz történő beérkezését követő nap 0:00 időpontjában újra kezdődik (az utólagos díjfizetés esetén sem áll fenn a biztosító kockázatvállalása a megszűnés és az újra aktiválás közötti időszakban)..
Ekkor a szerződés az eredeti tartalommal áll helyre.
(forrás NN biztosító)
Szerződés megszűnés esetei
Szerződés rendes felmondása: Szerződő a biztosítási szerződést a Biztosítóhoz intézett egyoldalú írásbeli nyilatkozatával indoklás nélkül bármikor felmondhatja. A szerződés a felmondó nyilatkozat Biztosítóhoz történő beérkezés napjával lesz hatályos. Biztosító a kockázatot eddig az időpontig viseli.
Szerződés felmondás különös esetei: Az életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy Szerződő a szerződés létrejöttét igazoló kötvény kézhezvételétől számított 30 napon belül a biztosítási szerződést írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja (kivéve hitelfedezeti szerződéskötés esetén). A szerződés a felmondó nyilatkozat Biztosító részére történő megérkezés napjával szűnik meg, a Biztosító kockázatvállalása visszamenőleges hatállyal szűnik meg a kockázatvállalás kezdő napjára vonatkozóan.
Szerződés felmondás visszavásárlási igénybejelentéssel: Visszavásárlási értékkel rendelkező szerződések esetén Szerződő a biztosítási szerződés megszüntetését kezdeményezheti a visszavásárlási igényének a biztosító felé történő bejelentésével. Biztosító kockázatvállalása az igénybejelentés Biztosítóhoz történő megérkezésének a napján szűnik meg.
Biztosítási érdek megszűnése: a szerződéskötés feltétele, hogy a Szerződő fél biztosítási érdeke fennálljon. Amennyiben a biztosítási érdek megszűnik, úgy az a szerződés megszűnését vonja maga után. A biztosítási érdek megszűntét a Szerződőnek be kell jelentenie a Biztosító irányába (15 napon belül). Ha a Szerződő és a Biztosított személye nem azonos, abban az esetben a bejelentéshez a Biztosított hozzájárulása is szükséges. A Biztosító kockázatvállalása megszűnik a bejelentés Biztosítóhoz történő megérkezésének a napján.
Az alapfogalmak fül alatt néhány, díjfizetéssel kapcsolatos fogalom meghatározását megtalálják. A díjfizetés lehet egyszeri, rendszeres. A rendszeres díjfizetés gyakoriságát az ügyfél határozza meg (ld. alapfogalmak).
Az első díj megfizetése (egyszeri díja konstrukciónál a biztosítási díj) a kockázatvállalás kezdetét követő 30 napon belül esedékes. A díj tartalmazza az alap- és kiegészítő biztosítások díját együttesen. Ebből következően az alap- és kiegészítő biztosítások díja együttesen fizetendő. Ha az ügyfél az esedékes díjat az esedékességet megelőzően megfizeti, úgy a megfizetett összeget a biztosító (kamatmentes) díjelőlegként kezeli és a díj esedékességekor a díjkövetelésbe beszámítja.
Első díj esedékessége
Ha a szerződő a biztosítás első díját (vagy egyszeri díjfizetés esetén a díját) határidőig (kockázatviselés kezdetének 30. napjáig) nem fizeti meg, díjfizetési halasztást nem kért, a biztosító a biztosítás díját bírósági úton nem kívánja érvényesíteni, úgy a biztosító a kockázatvállalástól számított 30. nap elteltével újabb 30 napig viseli a kockázatot (respiro időszak). ezen 30 napos időszak alatt a szerződő a díjhátralékát megfizetheti a biztosító részére.
A biztosító a kockázatvállalástól számított 31. napon írásos emlékeztetőt küld a díjelmaradásról és a díjfizetés elmaradásának a következményeiről. A díjfizetésre 30 nap póthatáridőt tűz ki.
Amennyiben az első díj (egyszeri díjfizetés esetén a díj) a 61. napon sem érkezik meg a biztosító számlájára, úgy a szerződés visszamenőleges hatállyal -a kockázatvállalás kezdő napjára- megszűnik.
(forrás NN biztosító)
Díjfizetési késedelem rendszeres díjfizetés esetén
Ha a szerződő nem az első rendszeres díjjal esik késedelemben (második díjrészlettől)
A rendszeres díj esedékességének a 30. napját követően a biztosító fizetési felszólítót küld, melyben 60 napos póthatáridőt tűz ki az elmaradt díj fizetésére (póthatáridő kezdő napja a felszólítás elküldésének a napja). Az esedékességet követő 70. napon a biztosító újabb fizetési emlékeztetőt küld.
Ha az esedékes díj az esedékességet követő 90. napon sem érkezik meg a biztosító számlájára, úgy a biztosítás,
- visszavásárlási értékekkel nem rendelkező szerződések esetén a 91. napon a biztosító kockázatvállalása -visszamenőleges hatállyal- az elmaradt rendszeres díj esedékességi napjának 0:00 időpontjában megszűnik. A szerződés törléséről a biztosító a szerződőt a szerződés törlését követő 15 napon belül írásban értesíti.
- Visszavásárlási értékel bíró szerződések esetén az elmaradt rendszeres díj esedékességének 91. napján a biztosító élhet a díjleszállítás jogával (díjleszállítás ismertetése az alapfogalmak között megtalálható).
Díjnövelési lehetőségek (automatikus és 3 évenkénti)
Szerződő élhet az automatikus évenkénti díjnövelés lehetőségével. A biztosítási díj és a biztosítási összeg nem azonos mértékben emelkedik, a biztosító a díjnövelés lehetséges értékéről a biztosítási évfordulót megelőzően legalább 30 nappal értesítőt küld szerződőnek, akinek jogában áll a módosítási javaslatot elutasítani. A díjnövelés az alap és a kiegészítő biztosításokra együttesen érvényes és az infláció mértékével egyező, de legalább 5%. Amennyiben a szerződő két egymás után következő évben is elutasítja a díjnövelés lehetőségét, úgy a biztosító többet nem ajánlja fel az automatikus díjnövelés lehetőségét. Amennyiben a szerződő nem utasítja el az automatikus díjnövelés felajánlását, úgy a biztosító azt elfogadottnak tekinti. Az automatikus díjnövelés lehetősége a biztosított(ak) korának a függvénye, általában mindaddig a naptári évig él ez a lehetőség, melyben a biztosított (vagy az idősebb biztosított) egy adott kort be nem tölt. (díjnövelési lehetőség a biztosítási évfordulóra vonatkozik). Az egyes korhatárokat az biztosítási ajánlat különös feltételei között találja.
Amennyiben a szerződő élt az automatikus díjnövelési lehetőséggel, úgy a biztosító -minden harmadik biztosítási évfordulóra- felajánlja a szerződőnek, hogy az -az automatikus díjnövelésen felül- további 20%-kal növelje a biztosítási összeget. Amennyiben a szerződő nem fogadja el írásban a díjnövelés lehetőségét, úgy a biztosító azt elutasítottnak tekinti. Nincs lehetőség a díjnövelésre azt a naptári évet követően, melyben a biztosított (vagy az idősebb biztosított) egy adott kort elér (részletek az adott biztosítási szerződés különös feltételeinél).
Díjfizetés tartama, díjkövetelés
A biztosítás díja a díjfizetési tartam végéig fizetendő. Amennyiben a biztosítás a díjfizetési tartam alatt biztosítási esemény miatt szűnik meg, úgy a biztosító az egész biztosítási időszakra szóló díj megfizetését követelheti. Egyéb megszűnési esetekben a biztosítási díj a biztosító kockázatviselésének a végéig fizetendő.
Biztosítási esemény bejelentése
A biztosítási esemény bekövetkezését a 15 napon belül kell bejelenteni a biztosító részére. A bejelentést megteheti a Szerződő, Biztosított, vagy akár a kedvezményezett is. A A Biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség teljesítése alól, ha a bejelentés határidőben nem történik meg, vagy a szerződő felek közlési- és együttműködési kötelezettségüknek nem tesznek leget.
Biztosító teljesítése, mentesülés a teljesítés alól
A Biztosító teljesítésének feltétele, hogy valamennyi -az ASZF-ben és a különös szerződési feltételekben- előírt dokumentum, nyilatkozat a Biztosító rendelkezésére álljon. Ilyen dokumentumok pl. a biztosítási esemény bekövetkeztét igazoló dokumentumok, ügyfél azonosításhoz szükséges iratok, a teljesítendő szolgáltatás mértékének a meghatározásához szükséges dokumentumok.
Biztosító szolgáltatási kötelezettsége az előírt dokumentumok beérkezését követő 30 napon belül történik.
Biztosító mentesülését a szolgáltatási kötelezettség alól a biztosítás különös feltételei határozzák meg. Ilyen lehet pl.
- Ha a Biztosított a Kedvezményezett szándékos magatartása miatt vesztette életét,
- A Biztosító a díjtartalékot köteles megfizetni a biztosítási összeg helyett, ha a Biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán, vagy azzal összefüggésben, vagy a szerződéskötéstől számított két éven belüli öngyilkosság következtében hal meg.