Mi a nyugdíjbiztosítás?

Nyugdíjbiztosításnak minősül az az életbiztosítás, amelynél a biztosítási események a következők:

• Biztosított halála
• Társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugellátásra való jogosultságának megszerzése (ez alatt a tényleges nyugdíjas állapotot kell érteni)
• egészségi állapotának legalább 40%-os mértéket elérő károsodása, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttének időpontjában a biztosított egészségkárosodása a 40%-os mértéket nem éri el (függetlenül attól, hogy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosult-e vagy sem), vagy
• a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltése

Szolgáltatás

A biztosító teljesítésére a nyugdíjbiztosítási szerződés egész tartama alatt a biztosított jogosult. Kivéve a haláleseti szolgáltatást, amelyre kedvezményezettet kell jelölni. Egyösszegű szolgáltatás lehetséges, ha a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttétől a biztosító biztosítási eseményre tekintettel történő teljesítéséig (kivéve a biztosított halálát, vagy legalább 40%-os mértékű egészségkárosodását) legalább 10 év eltelik.
Egyéb esetekben a biztosító teljesítése nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás. A járadékszolgáltatást a szerződés létrejöttétől számított legalább 10. év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtják. Kivételt képez ez alól, ha a járadékszolgáltatás havi összege az 5000 Ft-ot nem éri el. Ebben az esetben a Biztosító egy összegben is téríthet.

Adójóváírás

A biztosítás magánszemély szerződője jogosult a biztosító igazolása alapján. Az a magánszemély rendelkezik nyugdíjbiztosítási szerződéssel, aki az adott időpontban díjfizetéssel érvényben lévő nyugdíjbiztosítás szerződője és nem rendelkezik adótartozással. Nyugdíjbiztosítási szerződés kötelezettsége alól akkor mentesül a jóváírást igénybe vevő, ha már nem rendelkezik szerződéssel, de a biztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatással szűnt meg, a szerződő személye változott, de a nyugdíjcélú megtakarításból nem történt pénzkivonás, vagy a szerződés a Szerződőnek fel nem róható okból szűnt meg.

Mértéke a Szerződő által az adott évben befizetett díj 20%-a, de maximum 130 000 Ft (több szerződés esetén a jóváírásokat össze kell vonni). A nyugdíjbiztosításra igénybe vehető jóváírást össze kell vonni önkéntes kölcsönös biztosítópénztárhoz és a nyugdíj előtakarékossági számlához (NYESZ-R), kapcsolódó jóváírásokkal, ezek együttes összege nem lehet több mint 280 ezer Ft.

Hogyan érvényesíthető?

Szerződő az éves adóbevallása keretében tehet nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot, vagyis kérheti az őt megillető adójóváírás átutalását. Az adójóváírás összegét az adóhatóság a Biztosító részére utalja, ami a Szerződő nyugdíjbiztosítási számláján kerül jóváírásra (elkülönítve). Ha a Szerződő több biztosítással is rendelkezik, akkor az adóhatóság a kifizetéseket az egyes szerződésekre befizetett összegek arányába teljesíti.

Mikor kell visszafizetni?

Amennyiben a szerződés nem biztosítási szolgáltatással szűnik meg (pl. visszavásárlás, díj nem fizetés, felmondás miatt), akkor az igénybe vett adójóváírást 20%-kal növelten kell visszafizetni az adóhatóság részére. Ha a szerződésnek van visszavásárlási értéke, a kamatadó levonása után a Biztosító vonja le az ügyfélnek járó kifizetésből a visszafizetendő összeget, és utalja el az adóhatóságnak. Ha a Biztosító a fizetendő adót nem tudja levonni, akkor igazolást állít ki erről és a Szerződőnek kell az adóbevallás keretében a fizetendő adót bevallania és megfizetnie.

Kiegészítő védelmek

A nyugdíjbiztosításokhoz köthetőek olyan kiegészítő biztosítások, melyek az előre nem várt helyzetekre nyújtanak anyagi fedezetet, biztosítva azt, hogy a nyugdíjbiztosítási célt a Biztosított elérje.
Egészségkárosodás esetén a társadalombiztosítás által fizetett jövedelem az eredeti jövedelem 35-70%-a is lehet, ami veszélyeztetné a nyugdíj megtakarítási célt.

1. A a díjátvállalás fedezet, mely önállóan, a másik két fedezet nélkül is választható. Az egyösszegű szolgáltatás és az egészségkárosodási járadék fedezetek a díjátvállalás fedezet mellé köthetők.
2. Az NN által kínált komplex megoldással a Motiva nyugdíjbiztosítás a legalább 40%-os egészségkárosodás esetén is fennmarad, így teljesül az eredeti megtakarítási cél.

Mi történik a díjátvállalási szolgáltatás során?

• A biztosító nem teljesíti az alap biztosítás szerinti egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatást, helyette a díjátvállalás szolgáltatás lép életbe,
• A biztosító ennek értelmében mind a nyugdíjbiztosítási szerződés díját, mind a kiegészítő biztosításokkal együtt átvállalja,

Egyéb kiegészítő biztosítási lehetőségek:

1. Egyösszegű szolgáltatás: tartam alatt bekövetkező, szakértői szerv szakvéleménye általigazolt 40-50% közötti egészségromlás esetén a biztosítási összeg 20%-át, 51-100% közötti egészségkárosodás esetén a teljes biztosítási összeget téríti a Biztosító, melyet szabadon felhasználhat a Biztosított. csak a díjátvállalás szolgáltatással együtt köthető. Szolgáltatással a kiegészítő biztosítás megszűnik.

2. Egészségkárosodási járadék: rokkantsági, rehabilitációs társadalombiztosítási ellátások kiegészítésére szolgál, hogy az eredeti jövedelmi biztonság megmaradhasson. Legalább 40%-os egészségkárosodás esetén szolgáltat a nyugdíjbiztosítás éves díja alapján. Ez maximálisan az éves díj ötszöröse lehet (pl. 300 eFt éves díj esetén a szolgáltatás max. havi 1,5 mFt lehet). Csak díjátvállalás kiegészítő biztosítással együtt köthető.

A fenti, speciálisan a nyugdíjbiztosításokhoz kidolgozott kiegészítők mellett az egyéb kiegészítő biztosítások is megköthetőek:

• Haláleset (951)
• Baleset (945, 946, 947, 948, 949, 950, 954, 956)
• Betegség (935, 936, 937, 917, 918) esetére is választható biztosítási védelem.

Jellemzői:

• Díjak nyilvántartása történhet forintban és devizában (EUR) is. A díjak, szolgáltatások és a költségek is a választott devizanemben vannak nyilvántartva. Így a szerződő akár a bevételeinek megfelelő devizanemben is megtakaríthat, illetve mentesülhet a forint árfolyamváltozásából eredő kockázatoktól (amennyiben a költségei is az adott devizában merülnek fel.
• Díjfizetés lehet nem rendszeres is. Természetesen elérhetőek a rendszeres díjfizetésű megtakarítási konstrukciók is (havi, negyedéves, féléves és éves). A díjfizetési kedvezmény ugyanakkor a befektetési egységekhez kapcsolódóan nem jár (csak a biztosítási részhez és az is termékfüggő). Lehetőség van ugyanakkor a szerződés teljes díjának a kifizetésére is egy összegben (egyszeri díjas konstrukció)
• Eseti díj fizetésének a lehetősége: a szerződőnek lehetősége van eseti, a szerződésben előre meg nem határozott időpontban, tetszőleges befizetésre. Az így befizetett összeg a befektetés számlaértékét növeli és ezeket az összegeket a biztosítás tartama alatt is felhasználhatja a kedvezményezett. Így a biztosítási védelem mellett a befektetés rugalmasan változtatható a szerződő jövedelmi lehetőségeinek megfelelően.

A befizetett díjak befektetésre kerülő részéből a biztosító befektetési egységeket vásárol. A szerződő számláján T+1 értéknapi árfolyammal kerülnek a befektetési egységek jóváírásra, melyek lehetnek felhalmozási egységek (rendszeres díjak és egyszeri díj), vagy plusz egységek. A felhalmozási egységekbe kerülő díjak bizonyos korlátozásokkal használhatóak fel a tartam alatt. A plusz egységekbe került díjak a további tőkefelhalmozás mellett könnyedén mobilizálhatóak.

Díjnövelés és díjcsökkentés lehetősége

A rendszeres díjas biztosítások fizetendő díja módosulhat automatikusan, vagy a szerződő kérelmére, így a szerződő az aktuális élethelyzetéhez igazíthatja a díjfizetését.

Díjnövelés:

• Évenként automatikusan a KSH inflációs rátájával egyezően, de min 5%, a biztosított 70. életévéig. A Szerződő elutasíthatja a díjnövelést. Amennyiben két egymást követő alkalommal utasítja el, úgy az automatikus díjnövelést többé nem ajánlja fel a Biztosító.
• Szerződő kérelmére:befektetési díjrész (a szerződő számláján tőkegyűjtést szolgáló rész) az első biztosítási évfordulón, vagy azt követően bármely díjfizetési gyakoriság szerinti hónapfordulón növelhető.

Díjcsökkentés:

• A befektetési részre kérheti a Szerződő, általában a harmadik biztosítási évfordulótól, a díjcsökkentés időpontjában hatályos, választott díjfizetés tartamára vonatkozó minimális befektetési díjrészig.

Költségek

Az egyszeri és eseti díjakból csak az értékesítési költség kerül levonásra (mértéke az egyes termékek különös feltételei között). Rendszeres díjakból kerül levonásra a biztosítási elem díjrésze (először a kiegészítő biztosításoké), majd az értékesítési költség (ami a tartam alatt változatlan, mértéke a szerződéskötéskor kerül meghatározásra).
Vagyonarányos költség: Az eszközalapok kezelését és a biztosító működését fedező költségek, eszközalaponként eltérőek. A befektetési egységek árfolyamának számolásakor kerül levonásra, közvetlenül nem terheli a befektetőt.

A felhalmozási egységekből az időszakos szerződéskezelési költség.Mértéke a díjfizetés módjától és gyakoriságától függ, levonása minden hónapban a hónapfordulót megelőző napon történik.

Plusz egységek felhasználása esetén az ügyfél rendelkezéseitől függő költségek kerülnek levonásra. Ilyen lehet pl. átváltási költség, részleges visszavásárlási költség, díjfizetési mód, vagy gyakoriság váltás.

TKM érték fogalma az alapfogalmak között.

Befektetési döntés megváltoztatása

A Szerződő a tartam alatt a korábbi befektetési döntését megváltoztathatja.

1. Átváltás: a Szerződő számláján lévő befektetési egységek áthelyezése másik eszközalapba. Így az egyes eszközalapok között a Szerződő azok teljesítménye, vagy várható teljesítménye alapján válthat. Az átváltás egy biztosítási éven belül a szabályzatban meghatározott számban költségmentes.
2. Átirányítás: rendszeres díjas termékek esetén az egyes eszközalapok közötti befektetési arányok megváltoztatása. Az átirányítás egy biztosítási éven belül a szabályzatban meghatározott számban költségmentes.
3. Visszavásárlás: A befektetési egységek visszavásárlása több okból lehetséges: pl. a szerződés megszűnik, az ügyfélnek szüksége van a teljes befektetett tőkére.
4. Részleges visszavásárlás: Nem lehetséges.
5. Díjmentesítés: A Szerződő kérheti a szerződés ideiglenes díjmentesítését (bizonyos feltételek esetén). A biztosítási védelem terméktől függően megszűnhet! Ezért célszerű a díjmentesítést a biztosítási védelem megtartásával kérni, így a rendszeres díjfizetés visszaállítása bármikor kérhető, az átmeneti tőkeproblémák rendeződése után a tőkefelhalmozás folytatható. Eseti biztosítási díj a díjmentesített szerződésre is fizethető, részleges visszavásárlás és pénzkivonás kérhető!

Megjegyzés

Az alábbiakban az egyes alap kockázati életbiztosításokról olvashatnak rövid ismertetőt. A leírás nem helyettesíti és pótolja az egyes termékekhez tartozó Kiegészítő Terméktájékoztató és az Általános Szerződési Feltételek ismeretét. Célja, hogy a legfőbb jellemzőkkel megismertesse a látogatót és olyan általános ismereteket szerezzen, mely lehetővé teszi a szerződéskötés során ismertetésre kerülő részletes tájékoztató minél könnyebb megértését.

Amennyiben biztosítási ismeretei egyáltalán nincsenek, vagy hiányosak, kérjük előbb nézze meg a főbb alapfogalmakat ismertető oldalt.

Az alapbiztosításokhoz köthető kiegészítő biztosításokat itt találja: